08 ápr Hozzászólások az Apokalipszis 2012 tanulmányhoz
Ötvös János Attila:
Amikor Egely György a tanulmányt írta (2008. novembere), Európában még kevésbé volt érzékelhető a mára már az összes kontinensen kibontakozó válság. Jelenleg a helyzet eléggé megváltozott. A gépkocsik forgalmazása szinte megállt, a legnagyobb autógyárak dollármilliárdos csődmegelőző hitelekért kuncsorognak az új amerikai elnöknek, a nyersolaj világpiaci ára felére-harmadára csökkent.
Mindebből úgy vélheti az olvasó, hogy az apokalipszis-jóslat okafogyottá vált, hiszen kevesen vesznek új autót, és az olaj is újra olcsó. Mindez azonban nem ilyen egyszerű. Az olajipar túl fogja élni ezt a rövidke kereslet- és árzuhanást, hatalmas tartalékai vannak az elmúlt évtized extraprofitjából, ráadásul forgalma sem csökken számottevően: attól, hogy most kevesebben vesznek új gépkocsit, a meglévőkbe ugyanúgy tankolni kell…
Ami a Magyarországot sújtó gazdasági és pénzügyi eseményeket illeti, szinte kiszámíthatatlan az is, hogy egy hét múlva mi történik. Mindenesetre két, sajátosan magyar, és tipikus példát említenék a válságból való kilábalásra:
I.
Az 1867. évi kiegyezés után viharos gyorsasággal jöttek létre az ipari struktúra kiépítését és fejlesztését szolgáló gazdasági társaságok, melyek nagyrészét az 1873-as gazdasági válság tönkretette. Ez volt az első, pénzintézeti világválság, ami New York, London, Párizs és Bécs tőzsdéit érzékenyen érintette, de viszonylag rövid ideig tartott. Magyarországi hatásait, számos országhoz hasonlóan, a mezőgazdaság sínylette meg legtovább, ezt csak az innováció, azaz új, eddig ismeretlen eljárások ipari bevezetése tudta némileg ellensúlyozni. Néhány példa: a Mechwart András által feltalált, kéregöntésű hengerszék a malomipart világhírűvé tette. A komplett gépek a Ganz gyárban készültek, nagyobb részük exportra. A Magyar Államvasúti Gépgyár (MÁVAG) a 80-as években számos, nemzetközileg elismert újítást vezetett be a gőzmozdonyok előállításában, a Láng Gépgyár is gőzgépgyárból fejlődött a világban számos helyen, s néhol még ma is üzemelő(!) turbinák gyártásáig. Az első világháború előtt sok magyar tudós, mérnök és feltaláló eredményeit hasznosította az egész világ. Eötvös Lóránd torziós ingája által a kőolajkutatás indult óriási fejlődésnek, Puskás Tivadartól a telefonközpont és hírmondó, mint a rádió előzménye származik, de a hatékonyabb elektromos áram-továbbítást is a Déry-Bláthy-Zipernovszky mérnökök által elsőként kivitelezett transzformátor tette lehetővé, s a még kezdetleges autóiparban is letettük nemzetközi névjegyünket, a karburátor kifejlesztésével.
II.
Az 1929 október 24-én kitört New York-i tőzsdepánik, és az ezt követő világválság sokkal rosszabb helyzetben érte el Magyarországot, mint 1873-ban. Az időközben lezajlott I. világháború, és az azt követő párizsi békekötések az ország területét egyharmadára csökkentették, a maradék ipar nyersanyagbázisa teljes egészében a szomszédos államokhoz került, s így az export a huszas években zömében agrárjellegűvé vált, mely területen legalább akkora, ha nem nagyobb pusztítást végzett a válság, mint az iparban. Évekbe telt, és csak kevés területen sikerült alkalmazkodni az új, bizalmatlan vilagpiaci elvárásokhoz. Ezek a területek, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban ismét csak kreatív mérnökök és szakemberek révén tudtak az innováció révén világhírűvé válni. Lássunk erre is példákat: a főzelék és gyümölcsfeldolgozás újfajta technológiáival a Globus konzerv szinte mindenütt ismertté vált, főleg egy olyan új termékkel, melyet ma „hungarikum”-nak hívnánk, ez volt a magyar sűrített paradicsom, mint világpiaci cikk. Ebben az időszakban lett közismert és közkedvelt fűszer több országban is a magyar őrölt paprika.
Az ipar nehezebben tért magához: a válság miatt felfokozott nyersanyagkutatás azonban eredményes volt, megkezdődött a bauxitvagyon feltárása, kitermelése, valamint az első magyar olaj és földgázmezők hasznosítása. Az ipari exportot különösen két kiemelkedő termék, a Kandó-féle villany- és a Jendrassik-féle, a világon akkor legkorszerűbb dízelmozdony gyártása uralta, Dél-Amerikától Afrikáig többszáz mozdonyt, komplett motorvonatot szállított a Ganz gyár számos országba. Az Egyesült Izzó 1931-ben (a világválság mélypontján!) Bródy Imre találmánya által tehnikai fölénybe került az összes lámpagyárral szemben: a kriptongázzal töltött izzókat 53 országba exportálták. Nem maradhat ki a sorból a magyar gyógyszergyártás és kutatás sem, mivel a magyar gyógyszeripar megteremtője, Richter Gedeon gyárát csak kevéssé tudta megtörni a gazdasági válság: 1932-ben három külföldi fiókkal és negyven képviselettel rendelkezett. Termelését 1937-ig 60 %-kal bővítette. Világhírű termékük volt az 1902-ben bevezetett (és ma is alkalmazott) Tonogen oldat, elsőként gyártották a közkedvelt Hyperolt és Kalmopyrint. Kiemelkedő a Chinoin gyár termékpalettája is: Novurit, Sevenal, Troparin, Neomagnol, valamint a Viagra magyar elődje, a Yohistrin. A Chinoin tudta először megvalósítani a Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamin ipari méretű szintézisét. A harmadik magyar gyógyszergyár sem lebecsülendő: a dr. Albert Wander által alapított, (későbbiekben EGYT, majd EGIS) a válság éveiben főleg olcsó, de kiváló minőségű termékeivel vált ismertté: csecsemőtápszer, gyógycukorkák és malátakészítmények mellett már gyártott bevált gyógyszereket is. Végül utolsó, de nem kevésbé jelentős példaként meg kell említeni Kabay János kutató-feltaláló személyét, aki szintén az egész világot ajándékozta meg, s éppen 1932-ben a morfin-előállítás olcsó és hatékony nagyüzemi eljárásának felfedezésével. Az Alkaloida gyárban az 1930-as mindössze 5 kg morfintermelés az új szabadalom által 1933-ban 192 kg-ra, 1936-ban 724 kg-ra növekedett, jelentős hírnevet és nagy exportbevételt hozott az országnak.
Az előbbiekben említett példák, mindkét gazdasági válság közepén, illetve utóéletében nem elemezhetők egzakt, közgazdasági számításokkal és módszerekkel, mivel mind az iparban, mind a mezőgazdaságban számtalan más befolyásoló tényező is közrejátszott. Nem is ez volt a célom, csak azt szerettem volna bemutatni, hogy neves, vagy kevésbé ismert magyar tudósok, mérnökök és feltalálók révén, lelkes újítók, szorgalmas munkások összefogásával ha nem is elkerülni, de tompítani lehetett a válságok negatív hatásait. Erős kormányzati szándék, a kutatások pénzügyi támogatása, a szervezett, hivatalos tudomány szerényebb hozzáállásán, a feltalálók kooperációja kéne most ahhoz, hogy az apokalipszist ne csak elkerüljük, hanem ismét új, világhírű technikai innovációkkal vigyük előbbre a civilizáció fejlődését.
2009.02.03.